Hanglefogások#2 - Egész hangok Barokk ujjrendszerű szoprán furulyán2016.08.25. 10:38, C Sharp Melody
Kezdőknek#4 - Egész hangok lefogása Barokk ujjrendszerű furulyán
Sziasztok! Szép délelőttöt mindenkinek, mai bejegyzésemben folytatni fogjuk az egész hangok lefogásának megtanulását, mégpedig a Barokk ujjrendszerű szoprán furulyával. Ha érdekel benneteket ennek a hangszerfélének a hanglefogási technikáival első és második oktávban, tartastok velem a továbbiakban!:
HANGLEFOGÁS BAROKK UJJRENDSZERŰ SZOPRÁN FURULYÁN
Amint ezt előző tanulmány-részeinkből már tudjuk, a furulyának két hangrend szerinti osztályozása van, amely a következő: Germán (G) és Barokk (B). Ennek megfelelően bizonyos hangok lefogási techniájának egy részét is átvettük érintőlegesen az utóbbi hangszer esetében, viszont, mivel nekem is vanilyen hangszerem, bátorkodtam előhozakodni ezzel a témával is. Elevenítsük fel a két kritikus hangot, melyek lefogása mrőben eltér a Germán ujjrendétől!
F-HANG |
0 1 2 3 4 - 6 - ; 0 1 2 3 - 5 6 7
|
B-HANG |
0 - 2 3 4 - - - ; 0 1 2 - 4 5 - -
|
Az előző "Hanglefogások"-részből azt is megállapíthattuk, hogy a számrendszer, melyet alkalmaznak a furulya esetében, az ujjak rendjét jelölik bizonyos hangok lefogásánakesetében, melyekből nekünk most a fenti, rövidke táblázat esetében a következő képpen alakunak:
1.) Bal kéz hüvelykujj (0), bal kéz mutatóujj (1), balkéz középsőujj (2), bal kéz gyűrűsujj (3), jobb kéz mutatóujj (4), jobb kéz gyűrűs ujj (6) - F-HANG I. VERZIÓS LEFOGÁSA
2.) Bal kéz hüvelykujj (0), bal kéz középsőujj (2), bal kéz gyűrűsujj (3), jobb kéz mutatóujj (4) - B-HANG I. VERZIÓS LEFOGÁSA
A legtöbb hanghoz - mint fentebb is láthattátok a két hang esetében - több lefogási technika is társul, ezeket azonban majd a félhangok részletezésénél fogjuk megismerni bővebben. Most azonban lássuk a teljes Barokk rendszerű hanglefogási táblát a témánkbanszereplő szoprán furulyánál!:
Zenei alapok#1 - A furulya hangszertörténeti alapjai2016.08.21. 11:59
Kezdőknek#1 - A furulya rövid története
Sziasztok! Ma útjára indítok egy cikksorozatot a hangszeren való tanulást illetően azoknak, akik szeretnének megtanulni játszani furulyán és hegedűn. Ebben a két hangszerhez kapcsolódó, több oldalnyi tanulmányi jegyzetem lesz segítségemre, valamint mindaz, amit eddig más emberektől hallottam és tanultam meg. Azért gondoltam, hogy szeretnék cikkeket írni ezekről a hangszerekről, mert ebben az évben múlt 10 éve, hogy furulyán játszom, hegedű alapjait pedig már azelőtt megtanultam, hogy a kezeimbe foghattam először a STAGG márkájú, fekete, 4/4-es hegedűmet. :) Elsőként a furulyáról fogok rövid cikket írni nektek, vágjunk is bele akkor!:
A FURULYA RÖVID HANGSZERTÖRTÉNETE
A furulya a legrégebbi fúvós hangszereink egyike, ugyanis már az archeológiai kutatások is megerősítették, hogy az ókorban is használtak hasonló hangszereketazókori kelták és germánok. A ma használatoshoz hasonló furulya feltűnése azonban a 11. századig váratott magára, majd a reneszánsz kor egyik legkedveltebb hangszerévé vált. Abban a korban azonban a három lyukú változatavolt elterjedtebb, ugyanis a zenész csak egy kézzel játszott rajta, ami azt eredményezte, hogy a fából készült furulyájának felesleges lyukait faggyúval betömködte (egy kezes furulya). Később a barokk kor zenekarainak kedvelt tartozékaként tűnt fel, azonban fokozatosan kiszorította a 20. századtól kezdve a fuvola megjelenése a zenekari játékból.
A furulya egy aerofon, fúvós hangszer, melynek kevésbé ismert nevei még a csőrös-és egyenes fuvola is. Ez a két név azért ragadt rá, mert a harántfuvolával ellentétben fúvókája a levegőbefúvás irányában áll. Mivel a furulyán megszólaltatott hangok több oktáv terjedelműek, így fafúvós hangszernek is nevezhető. A hang úgy jön létre, hogy a sípon keresztül befúvott levegő egy ék alakú akadályba ütközik, mely a furulya hangszertestének rezgését gerjeszti. A befúvott levegő sebessége különböző fúvási technikák segítségével változtatható: például, ha erősebb hangot szeretnénk létrehozni, a nyelvünket röviden a síphoz nyomjuk, így létrehozva a staccato-hangnemet.
A furulyának négy csoportja van, melyek a következők:
-
Szopránfurulya
-
Altfurulya
-
Tenorfuurlya
-
Basszus furulya
A legismertebb, és egyben a zenetanításnál is jól ismert változata a Barokk hangrendszerű szporán és szopraino furulya. Azt azonban, hogy honnan tudjátok megkülönböztetni, hogy Germán vagy Barokk hangrend szerint van hangolva hangszeretek, a következő cikkben fogom elárulni, ahogyan azt is, hogy hány oktáv terjedelemmel bír eme kicsi, ám csodálatos hangú hangszer. :)
|